Az egyszer-egyszer használatos műanyagok korlátozásáról

Az utolsó

Könnyen megjegyezhető gúnynevet kapott az egyszer-egyszer használatos műanyagok korlátozásáról vagy tilalmáról szóló uniós irányelv. Tytti Peltonen, a Metsä Group vállalati ügyekért felelős alelnöke Brüsszelben segít eligazodni az új jogszabályokban.

Forrás: Metsä Board Magazine 2020
Szöveg: Anna Gustafsson
Fotó: Shutterstock
Fordította: Keresztes Tamás - LUPE Magazin 


 

Évtizedek óta erősítik az útközbeni étkezési és ivási szokást az egyszer használatos műanyagok. Most mégis „leprás” lett ez a praktikus anyag, amely állítólag kellemesebbé teszi az életünket. Az Európai Parlament 560 képviselőjének elsöprő többsége arra szavazott, hogy az EU országaiban korlátozzák vagy tiltsák meg az egyszer használatos műanyag termékek széles körét.

A tiltott tárgyak közé tartoznak a vattapálcikák, a szívószálak, a tányérok és evőeszközök, az italkeverő pálcák, a lufipálcák és az oxidatív úton lebomló (széteső) műanyagok. Műanyaggal bevont ételtartókra és csészékre is érvényesek a korlátozások.

Az irányelv 2021 nyarán lép hatályba. A tagállamok már azon munkálkodnak, hogyan lehetne az irányelvet a nemzeti jogban alkalmazni.

Tytti Peltonen tíz éve dolgozik Brüsszelben, jelenleg a Metsä Group vállalati ügyekért felelős alelnöke. Egyetért azzal, hogy fontos mérföldkő az EU egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos álláspontja, amely elsősorban az élelmiszer-csomagolási szegmensre vonatkozik. A világ műanyag szükségletének mintegy negyedét a csomagolás teszi ki.

Az iparnak előre kell terveznie
Az irányelvet azért hozták létre, hogy megvédjék az óceánokat és azok partjait a műanyag hulladékoktól.

Jelen formájában azonban nem egyszerű az egyszer használatos műanyagok meghatározása. Még mindig sok a megválaszolatlan kérdés. Például: Hogyan kezeljék a rostalapú anyagokat, így a papírt és a kartont akkor, ha műanyaggal vannak bevonva?

„A bizonytalanság kihat a termékfejlesztésre” – mondja Tytti Peltonen. Az iparnak bizonytalanságban kell kezdenie a jövő tervezését. Várhatóan 2020 közepén nyújt további tájékoztatást az Európai Bizottság arról, hogyan kell kezelni az irányelv szerinti különféle anyagokat.

„Nem tesz különbséget a jogszabály a teljes egészében műanyagból készült termékek és a műanyag bevonattal ellátott rostalapú termékek, például a kartonok között. A szigorú korlátozások helyett azokat az intézkedéseket kell előnyben részesíteni, amelyek a műanyagok használatának csökkenéséhez vezetnek. Ez pozitív üzenet lenne, és innovatív ötletekre ösztönözné a csomagolóanyagok fejlesztését.”

A jövő termékei
Az EU nem egyedül küzd az eldobás kultúrája ellen. Például India 2020-ban országos tilalmat fog bevezetni a műanyag evőeszközökre. Delhiben már bevezették a tilalmat.

Ausztrália kijelentette, hogy 2025-re az országban minden csomagolás újrahasznosítható és újrafelhasználható lesz. Franciaország 2020 januárjától tervezi végrehajtani a műanyag poharak és tányérok tilalmát.

„A jövő termékeinek, anyagtól függetlenül, fenntartható, megújuló nyersanyagokból kell készülniük, és újrahasznosíthatónak vagy újrafelhasználhatónak kell lenniük.”

Illusztráció felirata:
Az utolsó Szívószál

12 perc
a plasztik zacskók átlagos használati ideje

400 millió tonna
a globális műanyagtermelésre visszavezethető CO2-kibocsátás mennyisége

450 év
alatt bomlanak le az olajbázisú műanyagok

1 000 000
műanyagpalackot vásárolnak percenként a világon

 


 

Kiegészítő információk